Az Enneagram számomra egy új korszak kezdetét jelenti mind az életem során, mind az önismereti utamon. Olyan ez, mintha szintetizálná mindazt az információt, amit eddig tudok magamról és egy egészen más rendszerbe helyezi. 

Egyrészről megértettem, miért teljesen normális és helyénvaló mindannyiunk nézőpontja, miként és hogyan vagyunk tényleg kilenc féleképpen normálisak. Mikor kiderült, melyik karakter képviselői közé tartozom, olyan érzésem volt, mintha helyére került volna néhány kirakós. Megértettem, miért kommunikálok úgy, ahogy, miért reagálnak rám bizonyos emberek úgy, ahogy. Megláttam a lehetőséget a saját erősségeim kiaknázásában, olyan útravalót kaptam, ami a valódi önmagam igazán mély rétegeibe vezet.

Másrészt az Enneagram elvezetett ahhoz, hogy egészen más szemmel nézzek az emberi kapcsolataimra, a körülöttem lévő emberek reakcióira és az a tapasztalatom, hogy lassanként egyre könnyedebb és sikeresebb a kommunikáció olyan emberekkel, akikkel korábban nehéz volt. 

Az Enneagram számomra olyan, mint egy kulcs a szabadsághoz, a könnyedséghez, önmagam valódi elfogadásához és annak megértéséhez, hogy a válaszok tényleg magamban vannak, engedélyt kizárólag én adhatok magamnak bármire és a félelmeimmel is csak én tudok szembenézni és csak én tudom felismerni, mi az, ami valós és mi az, ami olyan, mint egy hologram képe.

Megismertem a saját határaimat és úgy döntöttem, teret adok a hozzám valóban passzoló életemnek. Ez a döntési szabadság, az eddig ismereteim rendszerbe foglalását és a saját jellemzőim megértése óriási lendületet adott ahhoz, hogy meg merjem engedni magamnak a boldogságot, a szeretet és a feltételek, félelmek és a hamis tökéletesség iránti igénytől mentes könnyedséget.